Most úgyis az a khm divat, hogy a legnevesebb gasztromókusok belerejtik a posztjaikba, hogy így az Aldi meg úgy az Aldi, hát következzék egy ilyen bejegyzés tőlem is, pedig én még jól sem járok. Soseviszemsemmire. Szóval a közelmúltban azt merték állítani nekem, hogy kevés jobb forgatókönyv van egy kedd estére, mint hogy bemegy az ember az Aldiba, ott megvásárol egy doboz tiramisut és/vagy profiterolt, amit egy film előtt még aznap este egy ültő helyében szépen el is pusztít. Bevallom erre eddig kedd esténként nem gondoltam. Na jó, tiramisura meg profiterolra azért szoktam gyakran gondolni. Még keddenként is. Esténként is. De Aldira? Aldis húde tiramisura? Arra nem. Sznob szar vagyok.
Viszont az a kategóriájú sznob szar vagyok, aki teljesen befeszül attól, ha lesznobozzák, mert még ahhoz is sznob, hogy rendes sznob legyen. El kellett mennem tehát az Aldiba, ami nyilván mindenhonnan 50 méter és meg kellett vásárolnom ezeket a termékeket. Mert hogy az eleve kérdés volt, hogy akkor most a tiramisu az ász vagy a profiterol az über. Így kézbe véve nem is tűntek olyan rettenetesnek. Rendes adag tartósított szénhidrát és zsír. Minden rendben van. Minden rendben lesz.
A fotózást már nem érhették meg érintetlenül a versenyzők, a legaddiktabb Aldi rajongók ugyanis szinte azonnal rárepültek. És azt kell mondanom, megértem. Egyik finomabb, mint a másik. Jó persze, az előre csomagolt desszert mezőnyben, de akkor is. Még az is lehet, hogy a tiramusiban van mascarpone. A profiterol csokija pedig látott keserű csokoládét. Teljes döbbenet. A piskóta és a tészta rendben van, a hab krémes és nem túl édes, kávé, kakaó, csoki krém oké. Mi kell még? Egy baj van csak, szavazással sem derült ki, melyik a finomabb.
Utolsó kommentek