Ha csak kimondja valaki azt, hogy szuflé, összeszorul a gyomrom. Egyrészt mert imádom, így rettenetes kínzásnak tartom, hogy csak olyan icike-picike méretben kivitelezhető (vagy rendelhető étteremben, ahol azért repetázni ciki lenne), másrészt mert furcsa viszolygást érzek az olyan ételekkel kapcsolatban, amelyeket borzasztó nehéznek tűnik jól elkészíteni. Hát sokáig tartott, míg rájöttem, a szuflét egyáltalán nem az. Persze minden az időzítésen múlik, de azért egy haladó szakácsnak megugorható feladatról van szó. Szóval én is tudok szufléul, dagad a mellény.
Részben szezonális dolog az eperszuflé. Részben, mondom, mert persze mindent jobb friss gyümölcsből elkészíteni, de azért ha valaki ellenállhatatlan vágyat érez novemberben egy rózsaszín szufléra (re?), az mirelit eperből is remekül elkészítheti. Ha saját kezével tette el az epret, ami meg nem nagy kunszt, akkor végképp nem kell megvárni vele a májust.
Szóval 8 tálkányihoz: 30 dkg epret a cukorral és egy kis citromlével majdnem lekvárrá kell főzni, kb 30 perc alatt (az epreket villával össze lehet törni a folyamatot meggyorsítandó). Aztán a tojások fehérjét porcukorral kemény habbá verjük. Amikor langyosra hűlt az epertrutyi, belekeverjük a tojáshabba. A kivajazott és porcukrozott (így könnyebben válik el a tálka oldalától) szuflé formákba öntjük a habot úgy 2/3-ig, majd 10 perc alatt 220 fokon megsütjük. Amíg sül, 25 dkg epret porcukorral és citromlével összeturmixolunk, majd a kész, szépen feljött szuflék tetejének közepén egy egész picit bemetszünk, hogy abba belecsorgathassuk a hideg eperturmixot (kb 3 kiskanálnyit). Sietni kell és rögtön tálalni, mert összeesik, és akkor nem kis helyes, pirospozsgás, feszes szuflékat tálalunk, hanem szottyadékokat, mint a képen. A cukor és a citrom mennyiségét pedig az eprünk édességéhez mérten variálhatjuk.
Tehát:
- 55 dkg eper
- 9 g cukor
- 4 tojás
- kis vaj
- citrom leve
A csokis verzió pedig a következőképpen néz ki: habverővel alaposan felverjük a tojásokat a cukorral. Ezután apránként hozzászitáljuk a lisztet. A csokoládét gőz fölött, vagy még egyszerűbben, mikróban felolvasztjuk. Hozzádobáljuk a vajat kockánként. Nyugodtan lehet narancsos csokoládét használni, és akár egy evőkanál Cointreau-t hozzálöttyinteni, ha úgy tartja úri kedvünk. A lényeg csak az, hogy a csoki, amit használunk, legalább 60% kakaótartalmú legyen. Mikor már nem túl forró a csoki (hát én a kisujjammal szoktam tesztelni - lehet legalább alibiből cuppogni), összedolgozzuk a tojásos keverékkel. A formákat előre kivajazzuk, majd 2/3-ig töltjük a masszával. Végül előmelegített 200 fokos sütőben 10 perc alatt készre sütjük. Se több, se kevesebb, 10 perc. Böködni nem nagyon kell, mert hát mit nézzünk a pálcikán? Hogy túlsütöttük?
4 főre tehát:
- 2 egész tojás
- 50 g cukor
- 40 g liszt
- 100 g vaj
- 160 g étcsokoládé
Utolsó kommentek